Végre sikerült két könyv végére érni, nem mintha nem olvastam volna folyamatosan, de tényleg annyi jó könyv futott be, hogy nem tudtam választani, hogy melyikbe fogjak bele és sikerült 6-ot elkezdeni párhuzamosan. :)

Michael Ende: Momo

Ez a könyv is olyan fantasztikus, mint A végtelen történet. Szerintem ez nekem egy picit jobban is tetszett, mert lány lévén kicsit közelebb éreztem magamhoz a hősnőt és Momo nem fizikai erővel „harcolt” benne, hanem szívvel és lélekkel.

Most, hogy olvastam mindkét könyvet határozottan kirajzolódott bennem, hogy A végtelen történet elsősorban fiúknak íródott, a Momo pedig lányoknak. Mindkettő egyformán izgalmas és mély mondanivalója van, mégis más oldalról közelít. Ugyanakkor nem tudnék választani ha ajánlanom kéne a kettő közül egyet, mert tényleg szuperek.

Efrájim Kishon: Világos, mint a nap

Új kedvenc a láthatáron! Már a Tengeribeteg bálna is meggyőzött, hogy kincsre bukkantam, a Világos, mint a nap humoreszkgyűjtemény pedig végleg eloszlatott minden kételyt.

Ebben a kötetben is van pár utazós szösszenet, néhány a Tengeribeteg bálnában is benne volt, de ezek annyira viccesek, hogy bármikor újraolvassa őket az ember. A többi humoreszk főleg a családi és hétköznapi élet tárgykörén belül mozog.

Kishon egy zseni, kicsit olyan, mint egy magyar Woody Allen. Ha szüksége van az embernek pár perc felhőtlen humorra akkor ez a könyv tökéletes választás!

Köszi, hogy elolvastad! :)