Ezen a héten olyan könyveket hoztam, amik bárki számára közelebb hozhatják a klasszikus zenét. Ha 15 éve a kezembe kerülnek ezek a könyvek biztos, hogy szívesebben ültem volna végig azokat az unalmas zenetörténet órákat. :)

A klasszikus zenéhez kedvet csinálni nem mindig egyszerű, kicsit úgy van nyilvántartva, mint egy elit szórakozás, ami vagy ciki vagy unalmas vagy hatalmas alapműveltséget igényel. Nos, szerintem egyik sem állja meg a helyét.

Mivel minden modern zene alapja a klasszikus zene, ezért nem lehet ciki. Túl sok zeneszerző és zenemű van ahhoz, hogy unalmas legyen és ne találja meg mindenki a neki tetszőt. A zenehallgatáshoz max. hallás kell (de van, hogy az se, egy csomó hallássérült is élvezi a zenét úgy, hogy csak a rezgéseket érzékeli) és semmi köze a műveltségi szinthez.

Steven Isserlis: Miért csapott Beethoven a lecsóba? – Történetek híres zeneszerzőkről

Na ez pont egy olyan könyv, ami azoknak szól, akik még csak ismerkednek a klasszikusokkal. Semmi száraz lexikális adat, hanem a zeneszerzők személyiségére koncentrál megspékelve anekdotákkal és furcsa tényekkel.

Persze megismerjük a különböző szerzők élettörténetét, de azt is tényszerűen és történetbe ágyazva. Szerintem rendkívül élvezetes olvasmány.

Eredetileg ifjúsági könyvnek készült, de rendkívül jól van összeszedve és nagyon vicces, úgyhogy én bátran ajánlom bárkinek, akit érdekel a téma vagy akit elriasztottak a zenei lexikonok.

Tótfalusi István: Operamesék

Nekem sokáig az opera fogalma egy olyan dolog volt, ami elől menekültem. Valahogy az én agyamban úgy maradt meg (12 évesen ültem végig a Parsifal-t és ez mély nyomot hagyott bennem), hogy az opera egyenlő egy több órán át tartó haláltusával, ahol a főhős csak nem akar meghalni, hanem csak ígérget és közben énekel. Lehetőleg mindezt olaszul vagy németül teszi és nagyon hosszan. Az én ízlésemnek kicsit túl hosszan.

Az is bosszantó volt, hogy a nyelvi korlátaim miatt nem értettem, hogy ki kicsoda és egyáltalán mi történik a színpadon. Valószínűleg többen voltak ezzel így és az ő kedvükért íródott meg ez a könyv, ami 29 operának a történetét meséli el.

Olyan, mint egy mesekönyv, úgyhogy a gyerekektől kezdve a felnőttekig mindenki megismerheti ezeknek a remekműveknek a lényegét. Szerencsére azóta megszerettem az operát, de ezzel a könyvvel kiegészülve lett teljes az élmény.

Szerintem mindenkinek érdemes beleolvasnia, mert még ha nem is operarajongó az illető, ezek a „mesék” megérnek egy olvasást.

Végezetül ajánlom megtekintésre az Amadeus című Oscar-díjas filmet, aminek ugyan szinte semmi köze Mozart valós életéhez, de tényleg egy tök jó film és ez volt az egyetlen olyan dolog, ami pozitív élményként maradt meg a már korábban említett zenetörténet órákról. :)

 Köszi, hogy elolvastad! :)